Stressz kiváltó okai

Mindannyiunkat – a család minden generációját, az óvodástól a nyugdíjasokig – folyamatosan ér stressz, ettől teljesen megszabadulni irreális elvárás. A tökéletesen stresszmentes közeg egészségünknek, fejlődésünknek sem tenne jót, ezért a cél az, hogy a tartós stresszt kezelni tudjuk, és így kiegyensúlyozott életet élhessünk.

A stressz pontos meghatározás szerint a szervezet nem specifikus reakciója bizonyos ingerekre. Ezt az inkább orvosi kifejezést ma már a köznyelvben is használjuk, tartós feszültséget, idegeskedést értünk alatta. Ha hosszú ideig szenvedünk tőle, komoly egészségügyi problémákat okozhat, ezért idejében fel kell ismerünk, és meg kell tanulnunk kezelni.

Mi okozhat stresszt?

A stressznek sok kiváltó oka lehet, ezek közül az egyik csoport, ami nem egy-egy embert, hanem egy közösséget, nagyobb csoportot érint. Ilyen események a háború, a katasztrófák, a fizikai bántalmazások. Ezeket összefoglaló néven traumatikus hatásoknak hívjuk.  Befolyásolhatatlan események a halálesetek, betegségek, munkahelyek megszűnése. Ezek a problémák egyéneket érintenek, ilyenkor szembesülünk vele, mennyire csekély mértékben irányíthatjuk a történéseket.

A bejósolhatóság enyhítheti a stresszt, jobban tudjuk kezelni, könnyebben elfogadjuk a dolgokat, ha készülünk rájuk, nem érnek váratlanul. Stresszt okozhatnak a próbatételek (vizsga, állásinterjú) is, de ezek a legtöbbször jótékonyan hatnak teljesítőképességünkre. A legnehezebb elfogadni belső konfliktusainkat, melyekből szép számmal tapasztalhatunk életünk folyamán. A leggyakoribbak a függőség-függetlenség (pl. szülő-gyerek kapcsolat), a magány-együttélés (pl. párkapcsolat/egyedüllét), az együttműködés-versengés (pl. munkahelyi gondok) és az etikai normák (megfelelni vágyás vagy önmegvalósítás) konfliktusa.     

Hogyan kezeljük a stresszt?

A stresszes helyzeteket nem lehet, de nem is kell kiiktatni életünkből. Tisztában kell lennünk vele, milyen tüneteket, tartós jelenléte milyen egészségügyi problémákat okoz, és meg kell tanulnunk ezeket kezelni. Hirtelen stresszhelyzetben általában félelem, szomorúság, szívdobogás, étvágytalanság, fokozott anyagcsere és izzadás jelentkezik.

Huzamosabb ideig fennálló stresszt szorongás, depresszió, pánikbetegség, csökkent ellenállóképesség, fogyás, elhízás jellemzi. Kezelésében fontosak a társas kapcsolatok, a rendszeres testmozgás, a megfelelő viselkedési technikák elsajátítása. Kognitív viselkedésterápiával, relaxációval is segíthetünk magunkon. 

A huzamosabb ideig jelen lévő stressz az immunrendszerre is ártalmasan hat: ilyenkor csökken ellenállóképességünk a fertőző betegségekkel szemben, ám probiotikumok fogyasztásával hatékonyan járulunk hozzá az immunrendszer erősítéséhez, s a ránk leselkedő betegségeket is elkerülhetjük.