Sárgaláz

A sárgaláz vírusos megbetegedés. A kórokozót trópusi területeken élő majmok hordozzák, de a terjesztésükben és az emberi megbetegedésekben elsősorban az Aedes-szúnyogok játszanak szerepet.

A szúnyogcsípést követően néhány napos lappangási időszak következik, majd a beteg magas lázat, hasi panaszokat tapasztal, hányinger, hányás, fej- és hátfájás, ízületi és izombántalmak gyengíthetik a szervezetét. A fertőzés gyakori kísérő tünete az orrvérzés, a véres széklet, illetve a vérhányás. Súlyos esetben a vírus károsítja a vesét és a májat, ilyenkor egyre fokozódó sárgulás is tapasztalható.

A kezelések elsősorban ezeknek a tüneteknek a megszüntetését célozzák, illetve a súlyos szövődmények megelőzését, gyógyítását. A feljegyzések szerint a betegség 10 százalékban halálos kimenetelű.

Védőoltás sárgaláz ellen

A jelenleg forgalomban lévő oltóanyag szinte teljes védettséget jelent a sárgaláz ellen, a beadást követő 6-10. naptól számítva 10 éven keresztül. Az orvosok nem javasolják az védőoltást terhes nőknek és a 9 hónapnál fiatalabb gyerekeknek. Az oltóanyag szövődmények kialakulásához vezethet a tojásallergiával diagnosztizáltak körében, a csecsemőmirigy megbetegedése esetén, illetve immunhiányos állapotú pácienseknél is.

A sárgaláz elleni védőoltás csak kijelölt rendelőkben és nemzetközi oltóhelyeken igényelhető, patikákban a vakcina nem szerezhető be. Magyarországon kizárólag az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontja rendelkezik felhatalmazással a védőoltás beadására. Az oltásra a szervezet enyhe tünetekkel reagálhat. Hőemelkedésre, fejfájásra, helyi bőrpirosodásra, nyirokcsomó-duzzanatra és izomfájdalmakra lehet számítani.

Bizonyos országokban - elsősorban Dél-Amerika és Afrika területén - kötelezővé tették a védőoltás alkalmazását, például Elefántcsontparton, a Közép-afrikai Köztársaságban, Tanzániában, Togóban és Francia Guyanán. Egyes országokban nem kötelező ugyan, de elővigyázatosságból mégis érdemes a vakcina beszerzése, mert magas a fertőzésveszély, például Venezuelában, Peruban, Bolíviában vagy Kenyában.

Utazás előtt

Mielőtt bárki dzsungeltúrára indulna, érdemes beoltatnia magát, illetve kellő figyelmet fordítania az immunrendszere felkészítésére. Ennek egyik lehetséges formája a rendszeres testedzés és a helyes táplálkozás mellett a probiotikumkúra alkalmazása, amely nemtől és kórtól függetlenül növeli a bélflóra működésének hatékonyságát, így jelentősen fokozza a szervezet védekezőképességét, illetve betegség esetén hozzájárulhat a terápia eredményességéhez, a mielőbbi felépüléshez.